Van-e kapcsolat köztünk?

2017. április 08. 08:38 - MinMiyako

1.Bejegyzés - Magyar-Japán nyelvrokonság

A japán nyelv eredete a mai napig nem tisztázott.
Nagyon sok elmélet szerint a koreai ill. a finnugor nyelvekkel is rokoni kapcsolatban áll. Itt jön képbe a japán-magyar rokonság is.
Tény hogy a nagy távolság dacára is vannak hasonlóságok a két nyelv között: a vezetéknév, keresztnév valamint a dátum használata, nyelvtanilag is találhatunk egy-két hasonlóságot, a birtokos esetet vagy magát a mondat szerkezetét. Ami sok ember elméletének alapját képzi talán az, hogy a magyar és a japán nyelv is az agglutináló nyelvek csoportjába tartozik.
(A nyelveket 3 csoportba sorolják: Agglutináló (pl.: japán, magyar), Flektáló (pl.: német) és Izoláló (pl.: kínai)).
Több nyelvész is világra hozta erről a témáról az elméleteit:
 
1823-ban jelent meg Heinrich Julius Klaprothich:Asia Polyglotta című munkája, melyben a japán nyelvet egyebek közt a finnugor nyelvekkel is egyezteti.

Heinrich Winkler 1909-es Der uralaltaische Sprachstamm, das Finnische und das Japanische című művében ismét felvetette a japán és finnugor nyelvek rokonságának gondolatát. Állítása szerint a japán nyelvhez fűződő rokonság elsősorban a finn (tulajdonképpen finnugor) nyelven keresztül követhető nyomon. Winkler szerint a finnugor nyelv altaji alapszerkezettel rendelkezik, s a japán ugyanebből a struktúrából fejlődött ki.

Magyarországon Pap Ferenc és Pröhle Vilmos végzett kutatásokat az üggyel kapcsolatban.

Ezen az úton haladt Dr. Kazár Lajos is, aki szintén jó pár könyvet kiadott már kezei közül. Egyik leghíresebb műve a Kodzsiki. (Itt megtekinthetitek és le is tölthetitek pdf. formátumban!)

Rengetegen érvelnek a rokonság mellett és ellen is egyaránt, és ami borzasztó, hogy az érvek felhozatalakor mindkét félnek igaza van...

Pl.:

 A családnév más nemzeteknél is elől használatos (közel-kelet), és velük mégsem vagyunk rokonok.

Vagy:

A hasonló ragozás valóban alapos sejtést vont maga után, ami a nyelvi rokonságot illeti, ez is volt az alapja a néhány évtizede még elfogadott ural-altáji nyelvcsoport elnevezésnek. Rövid utánaolvasással viszont kideríthető, hogy még ez is a véletlennek köszönhető, hiszen ez csak annak köszönhető, hogy mindkét nyelv az agglutináló nyelvek közé sorolható. Csak ez nem alap nyelvi rokonságra.

Én úgy gondolom, hogy ha ebből indulunk ki (se ez, se az nem bizonyíték) akkor oda jutunk, hogy nincs is nyelvrokonság. De ne vessünk már is véget ennek a történetnek...

Miért is lett elvetve az Urál-altáji nyelvcsalád elmélete? 

Ezen nyelvcsalád, két al-csoporttal rendelkezik: Uráli (pl.: Finnugor nyelvek) és Altáji (pl.: Török nyelvek) nyelvcsoportok.

Ebbe a nyelvcsaládba, ezekbe a csoportokba azonban NEM szókincsbeli hasonlóságok alapján kaphat helyet egy nyelv, sokkal inkább a feltűnő nyelvszerkezeti hasonlóság dönt. 

  • Ragozó szerkezet (agglutináció)
  • Magánhangzó-harmónia.
  • Mássalhangzó-torlódás kerülése.
  • Dinamikus hangsúlyozás hiánya.
  • Nyelvtani nemek hiánya.
  • Tulajdonragok használata.
  • Birtoklást kifejező ige hiánya.
  • Létige hiánya.
  • A főnév és melléknév, illetve számnév nyelvtani egyeztetésének hiánya.

Olyan érvet sehol sem írnak ami megcáfolná a közös eredetet, mégis elvetették ezt az elméletet. Lehetséges, hogy e-mögött is valamiféle politikai dolog áll, akárcsak történelmük írása mögött a Horthy illetve a Habsburg korszakban? 

Források:

InuYasha és Japán
Kevésbé ismert vallások fóruma
és jómagam kutatómunkája :)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://magyar-japan-rokonsag.blog.hu/api/trackback/id/tr3912409515

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Van-e kapcsolat köztünk?
süti beállítások módosítása